"Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mivel irgalma örökké megmarad.
Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint emberekben bizakodni."
(Zsolt 117,1;8)
Hálát adok, én Istenem,
Hogy jóságod dicsérhetem.
Őrző szemed mindig rajtam,
Soh'se hagysz el semmi bajban.
Gondod van egy harmatcseppre,
Mint a zúgó tengerekre.
A kis bogárt csak úgy látod,
Mint az egész nagy világot.
Ha nézek a csillagokba:
Téged dicsér mind ragyogva...
Én is, én is gyönge porszem,
Veled kelek, veled fekszem,
Te vagy lelkem foglalatja:
Mindnyájunknak édes atyja!
(Pósa Lajos: Imádság)
